A félelem a kihívó, ami megkérdőjelezi a célt, illetve azt, hogy azt el tudjuk érni. Ezzel megállít, lebénít.
A félelem hideg zuhany a vágy tüzére, ami kioltja azt. Ezzel elszívja, blokkolja az üzemanyagot, így megakadályozza, hogy egy szerepben végigmenjünk egy tapasztalati úton, vagy hogy rálépjünk.
A vágy termeli az üzemanyagot a haladáshoz, míg a félelem elfogyasztja.
A félelem következménye a kudarc(élmény), a sikertelenség, a nem haladás, az egyhelyben toporgás.
A félelem megnyilvánulása: ha lebeszéljük magunkat arról, amit akarunk, vagy hagyjuk, hogy mások lebeszéljenek. A magyarázkodás, amivel megindokoljuk, hogy miért nem vágtunk bele.
A félelem benne tart ugyanazon szerepben – pontosabban az ajtaja előtt várakoztat…addig nem mehetünk tovább, amíg le nem győztük ezt a démont.
A szüleink által meg nem lépett, vagy náluk kudarccal végződött új utak, szerepek tipikusan azok, amik elénk is odaállnak kihívásként, hogy nekünk sikerüljön végigcsinálni.
Jó, ha tudjuk, hogy a szüleink kudarca látszólag “kódolva van” a mi genetikai rendszerünkben, mint örökség, azonban az a kudarc csupán annak volt köszönhető, hogy a félelmeik legyőzték őket.
Amikor mi ugyanarra az útra lépünk, nem a kudarcot örököljük, hanem a félelmeket, (félelemvírust) amik őket megállították. Ez az a démon, amivel meg kell küzdenünk. Vagyis a mi választásunk, erőnk fogja eldönteni, hogy mi ugyanazon az úton sikeresek leszünk-e, vagy mi is feladjuk.
A félelem nagysága arányos a vágy nagyságával. Erős vágy-Nagy félelem.
A félelem lényege: a tiltás: “nem lehet”, és a veszteséggel való fenyegetés: “ha erre mész, elveszíthetsz valamit, kockázatos, veszélyes”
Az EGÓnk attól fél, amit nem ismer – amit nem tud irányítani, kontrollálni – ezt tartja veszélyesnek – ezért akar megállítani, amikor “Új Utakra” lépünk.
Ha ez az út egy “genetikai blokk” alá esik a képletünkben, akkor extra méretű félelemre számíthatunk, mert az őseink félelmei is megjelennek bennünk.
Az őseink végig nem járt új útjai rögzítették a félelemmintákat, amik beépültek a genetikánkba. Ezért valahányszor olyan útra lépünk, amire ők nem mertek rálépni, vagy amin visszafordultak (megadták magukat a félelemnek, a félelem győzött), ami számukra kudarccal végződött, szembetaláljuk magunkat a felhalmozott, elraktározott félelem-energiával, mint tiltótáblával. Ilyenkor gyakran épp a szüleink, nagyszüleink hangosítják ki ezeket a félelmeket, akarnak visszatartani, “megóvni” bennünket az új tapasztalattól, szereptől, iránytól a saját tapasztalatukra hivatkozva. Csakhogy az ő kudarcuk épp annak a következménye volt, hogy megadták magukat a félelmeiknek. (Ugyanezeknek a félelmeknek). Ők már korábban feladták, és megmagyarázták maguknak, hogy ez nem a személyes kudarcuk volt, hanem egy mindenkinek veszélyes út, amin nem lehet nyerni. Mivel egyedül ezt a kudarc-verziót ismerik, ez az eltérítés számukra a racionális.
Az útjuk nem azért végződött kudarccal, mert azon az úton nem lehet sikert elérni, hanem mert a félelmük erősebb volt a vágyuknál, és nem volt elég üzemanyaguk, hogy végigcsinálják.
Ezt most nekünk kell legyőznünk azzal, hogy mi kitartunk az új út mellett a félelmeink ellenére is. Átkelünk az árnyékzónán. Csak ezzel íródik ki a sejtjeinkből a félelemmintázat, amit így már nem örökítünk tovább.
A félelem célja, hogy megállítson. A félelem az EGÓ eszköze. Vagyis amikor az egónk meg akar állítani a megfélemlítéssel, akkor tudhatjuk, hogy olyan úton /cél felé haladunk, amit
1.- nem ő tűzött ki számunkra – ez nincs benne a genetikai mintánkban. (Ismeretlen)Vagy
2.- olyan célt tűzött ki, amin az elődeink (felmenőink) elbuktak. (kudarc-veszélyes)
A félelem egy jelzés arra, hogy olyan úton indulunk el, ami egyáltalán nincs benne az EGÓnk könyvtárában, vagy amivel kapcsolatban a siker, mint végeredmény nincs benne a könyvtárában – új irány, vagy korábban kudarccal végződött irány.
Ugyanakkor, ha sikerül végigmennünk a félelmek ellenére az “új úton”, akkor az ebből származó tapasztalat bekerül az EGÓ könyvtárába, így attól már nem fogunk félni a jövőben. Kitágul a tudása. Így tágítható maga az EGÓ is, és a genetikai mintánkban feloldódik a kudarc-mumus.
